“Okos asszony nem marad gyermek nélkül” – Anyai szerep, gyermeknevelés a 17-19. századi Magyarországon

	Szerző:	Kéri Katalin
	Cím:	„Okos asszony nem marad gyermek nélkül” – Anyai szerep, gyermeknevelés a 17-19. századi Magyarországon
	Megjelenés:	In: Bús István (szerk.): Tanulmányok a gyermekkultúráról. PTE IGYK – Gyermekkultúra Kutatócsoport, Szekszárd, 2013. 25-53. o.
	Licenc:	© Kéri Katalin 2013 | Hungary 2.5 [CC BY-NC-ND 2.5]
	Letöltés:	[.pdf] [.rtf] [.txt] [stream] [.epub] [.mobi] [.djvu]
	Identifier:	Internet Archive

---

A tanulmány – mely egy átfogó, nő- és nőnevelés-történeti kutatás része – változatos hazai források feltárása, összevetése és tartalmi összegzése nyomán rövid áttekintést ad arról, hogy a 17-19. századi Magyarországon melyek voltak azok a legfontosabb gondolatok, amelyek az anyai szereppel és (ennek elválaszthatatlan részeként) a gyermekvállalással, a gyermekek gondozásával és nevelésével kapcsolatosan megfogalmazódtak. Az egyházi prédikációk, a sajtócikkek, az életvezetési és orvosi könyvek, a pedagógiai szakmunkák és az irodalmi művek meglehetősen egybehangzóan közvetítették a kiindulási korszakhatárként választott kora újkortól a legújabb korig azt a gondolatot, hogy a nők legfontosabb feladata a gyermekszülés és a gyermekek gondozása, nevelése, és azt, hogy egy nép, egy nemzet sorsa (éppen emiatt) az anyák kezében van. Ez, a számos és igen különböző műfajú, zömmel férfiak által írt forrásból feltárható elgondolás olyan századokban volt uralkodó, amikor a nők számára alig, illetve csak jelentős erőfeszítések nyomán, a 19. század végére vált lehetővé a családi életen, a magánszférán túli szerepvállalás és önérvényesítés.

Hírdetés

Neveléstörténeti tartalmak a magyar neveléstudományi doktori iskolák programjaiban

	Szerző:	Kéri Katalin, Németh András, Pukánszky Béla, Szabolcs Éva
	Cím:	Neveléstörténeti tartalmak a magyar neveléstudományi doktori iskolák programjaiban
	Megjelenés:	In: Baska Gabriella – Hegedűs Judit – Nóbik Attila (szerk.): A neveléstörténet változó arcai – A múlt értékei, jelen kihívásai és a jövő. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 29-37. o.
	Licenc:	© Kéri Katalin et al., 2013 | Hungary 2.5 [CC BY-NC-ND 2.5]
	Letöltés:	[.pdf] [.rtf] [.txt] [stream] [.epub] [.mobi] [.djvu]
	Identifier:	Internet Archive | Teljes kötet

---

A neveléstörténet felsőoktatásban betöltött szerepét, a bevezetőben és az előző tanulmányban említett problémákat közvetlenül befolyásolja a doktori iskolák helyzete. A doktori iskolák neveléstörténeti programjai jelentős szerepet játszottak a neveléstörténet-írás tartalmi és metodikai megújításában. A végzett hallgatók pedig a felsőoktatásban elhelyezkedve egy modernebb szemléletű neveléstörténet tanítását honosítják meg.

A doktori képzés célja, hogy a kialakítandó tudományos kutatási kompetenciák segítségével a hallgatók a hazai és nemzetközi neveléstudományban elfogadott tudományos standardoknak megfelelő kutatást végezzenek, disszertációt írjanak és védjenek meg, továbbá felkészüljenek a felsőoktatási intézményekben és kutatóhelyeken történő munkavégzésre.

Magyarországon öt felsőoktatási intézmény rendelkezik kifejezetten neveléstudományi doktori iskolával (ELTE, PTE, SZTE, DE, EKTF), ezek közül ebben a tanulmányban háromnak a neveléstörténeti programját (ELTE, SZTE, PTE) mutatjuk be részletesen. A bemutatott doktori iskolák témavezetői és oktatói a tudományterületükön betöltött kutatói és oktatói kvalitásaikra, hazai és nemzetközi kutatásokban való részvételükre, elért kutatási eredményeikre támaszkodva segítik a hallgatók kutatómunkáját, bekapcsolódásukat a szakmai-tudományos közéletbe.