Prof. Dr. Kéri Katalin

PTE BTK Neveléstudományi Intézet – a http://kerikata.hu modernizált változata

Szakmai életút-lapozgató II. Komlósi Sándor emlékkötet: Bevezetés

Posted by ambrusa - 2011. augusztus 16.

Kéri Katalin: Bevezetés Szerző: Kéri Katalin
Cím: Bevezetés
Megjelenés: In: Molnár-Kovács Zsófia (szerk.): Szakmai életút-lapozgató II. Komlósi Sándor emlékkötet. PTE BTK NI, Pécs, 2011. 13-15. o.
Licenc: © Kéri Katalin 2011 | Hungary 2.5 [CC BY-NC-ND 2.5]
Letöltés: [.pdf] [.rtf] [.txt] [stream] [.epub] [.mobi] [.djvu]
Identifier: Internet Archive

Ez a sokszínű emlékkötet kiváló tanárunk és kollégánk, Komlósi Sándor életútjának megismeréséhez visz közelebb. A mű egy, a közelmúltban indult sorozat, a Szakmai életút-lapozgató része, és annak szerkesztési alapgondolatához igazodva a Tanár Úr néhány saját – szerteágazó, ugyanakkor számos részletében össze is fonódó érdeklődését tükröző – írását fűzi egybe, kiegészítve ezeket művei és a róla szóló cikkek bibliográfiájával.

Komlósi Sándor írásaiból azok szerteágazó tematikája, jelentős mennyisége és terjedelme miatt nem könnyű egy, az ő életművére, gondolkodásmódjára jellemző, azt hűen tükröző válogatást készíteni. Ebben a kötetben ez – köszönhetően a szerkesztő, Molnár-Kovács Zsófia (a családtagok véleményét, javaslatait is figyelembe vevő) nagyon körültekintő és gondos válogatásának – sikerült. Az időrendi sorba állított tanulmányok között elsőként az Ép testben – ép lélek című írás tárul elénk. A testi fejlődés, a testnevelés fontosságát, a túlzott szülői kényeztetés, ’túlféltés’ káros voltát taglaló 1961-es tanulmány a témát nagyon összetett módon, többek között idegélettani, jellemnevelési oldalról is közelítve, az egészséges életmód, a helyes szokások kialakítása felől nézve tárgyalta, így félszáz év után is korszerű és haszonnal forgatható.

Felelősségünk a gyermekért című írásából egy részletet tartalmaz az emlékkötet, amelyben Komlósi Sándor a család, az ott uralkodó légkör fogalmát, gyermeki személyiségfejlődésre tett hatását mutatta be, szintén sokoldalú megközelítésben. Ez a tématerület, a családi nevelés Tanár Úr kutatási területei között jó két évtizeden át meghatározó volt, és akkor sem hagyott fel az ezzel kapcsolatos vizsgálódásokkal, amikor érdeklődése a neveléstörténet és összehasonlító pedagógia felé (is) fordult.

Ez utóbbi tudományterületeknek szintén kiemelkedő művelője, sok ezekhez köthető publikáció szerzője volt. Most, a 21. század elején is szeretném kiemelni azt, a külföldi országokban az utóbbi években szerzett tapasztalatomat, hogy számos európai neveléstörténész kollégának ma is Komlósi Sándor neve jut eszébe legelőször, ha megemlítem, hogy Magyarországról jöttem. Ezt konferencia-szervezői és (több nyelven megvalósított) előadói múltjának éppúgy köszönheti, mint a kötetbe került A neveléstörténet a modern pedagógusképzésben című tanulmányában is kifejtett véleményének. Az a probléma, amelyet ebben az írásában körüljár (és amiről e sorok írójának jelenlétében is többször beszélgetett hazai és külföldi pályatársakkal), nem magyar „jelenség”, hanem nemzetközi. A neveléstörténet elmúlt évtizedekben való visszaszorulása a pedagógusképzésben ugyanis más országokban ugyanúgy érzékelhető, ennek okait, illetve a tudományterület helyét a képzési rendszerben hozzá hasonlóan sokan keresik. Tanulmányában megmutatta, nincsenek egyszerű válaszok, és nem léteznek könnyű megoldások: a neveléstörténet akkor válhat (újra) fontossá, ha tartalmilag és a tanítási-tanulási módját tekintve is megújul. A tanár és a diák közös munkálkodása, a primér források szorgalmas gyűjtése és tanulmányozása, idegen nyelveken való tájékozódás lehet ehhez a kulcs elsősorban. Gondolatainak aktualitása a 20 évvel ezelőtti megjelenés óta alig változott, talán annyiban – amit még ő is láthatott –, hogy a szövegek digitalizálása, a világhálón hirtelen összeérő nemzetközi kutatócsoportok, adatbázisok kialakulása minden korábbinál könnyebbé (ugyanakkor átláthatatlanabbá és nyugtalanítóbbá is) tette a tájékozódást.

A tanulmányok sorában utolsóként szerepel – mintegy megkoronázva és egyben összegezve az előző írásokat – a Karácsony Sándor pedagógiájának alapvető tételei című, 1993-as tanulmány. Az írás igazi esszenciája a címben foglaltaknak, minden bizonnyal jó kiindulópontot jelent a neves debreceni professzor életművének megismeréséhez a ma fiatal olvasói számára. Kulcsmondatnak tartom az alábbiakat a szövegben: „A neveléstudománynak az a feladata, hogy a legkorszerűbb vizsgálódások eredményeként bemutassa, hogy milyen felelősségteljes, milyen komplex, milyen dinamikus folyamat a nevelő és növendék viszonyulása egymáshoz. És egyúttal azt is bizonyítsa, hogy másként nem oldható meg a növendék növekedése.” S nem kevésbé fontos hangsúlyozni a fentiekhez fűzött alábbi gondolatokat: „…ha emberi igyekezet kevés ehhez, akkor más nagyobb erőre van szükség, de olcsóbban, egyszerűbben nem oldható meg a nevelés. Karácsony szerint a nevelés sikeréhez transzcendens erő szükséges…

A kötet szövegeinek méltó és nagyon mély tartalmú, részleteiben és egészében elgondolkodtató és izgalmas lezárása a Sic Fata Volunt: Pályakép – Önarckép című írás. Ezt olvasva az az érzésünk támad, hogy bármennyit is tudtunk meg Komlósi Sándorról, szeretnénk még többet olvasni tőle, róla. Mert minél több a mozaik, annál színesebb az a kép, amely előttünk róla kibontakozik. Ugyanakkor az is áll, hogy életútjának, írásainak bármely részletét, akármelyik szeletét nézzük, ugyanazt festik elénk: az Embert, aki élete során azt tette, amit mondott, gondolatai és tettei között nem volt ellentét, hanem békességes összhang. Aki úgy nevelt, úgy tanított, úgy kutatott, ahogyan örökségként kapta, és mindent megtett, hogy azt, ami Érték és Fontos (és tudjuk: a szemnek sokszor láthatatlan), ne vesszen el, ne menjen feledésbe.

Pécs, 2011. május 6.

Ambrusné Kéri Katalin

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: