Prof. Dr. Kéri Katalin

PTE BTK Neveléstudományi Intézet – a http://kerikata.hu modernizált változata

Európa a tengerre néz

Posted by ambrusa - 1997. augusztus 23.

Szerző: Kéri Katalin
Cím: Európa a tengerre néz
Megjelenés: Új Magyarország, 1997. augusztus 23., 10. o.


A recenzió bemutatja Michel Mollat du Jourdin Európa és a tenger című könyvét,
amely megjelent 1996-ban az Atlantisz Könyvkiadó gondozásában, Budapesten, 290 oldal terjedelemben.

Georges Duby, az Annales-iskola kiemelkedő francia középkor-kutatója egy nyilatkozatában úgy jellemezte a történészeket, mint felfedezőket, akik a források kisebb-nagyobb szigetei között hajóznak. Véleménye szerint vannak nagy vízfelületek is e szigetek között, ahol igazán kiélhetik szenvedélyüket, és fantáziájuk szabadon szárnyalhat.

Az embernek úgy tűnik, a történelemkönyveket gyakran nem azok a történészek írják, akikről Duby beszél. Bár mostanában sok kiváló tankönyv is megjelent a tankönyvpiacon, ezek kötött terjedelme nem mindig teszi lehetővé az átfogó, a világot sokszínűségében és teljességében megragadó történelemszemlélet kialakítását. Ezen a gondon az Atlantisz Kiadó igényes és érdekes kiadványai között szerényen megbújó, acélkékbe kötött „Európa születése” című sorozat kötetei sokat segíthetnek. Van-e olyan gyerek és van-e olyan felnőtt a világon, akinek a képzeletét sosem ragadta meg a tenger? Van-e olyan, aki sosem vágyott kincses szigetekre, kalózok, felfedezők vagy halászok közé?

A tenger az élet forrása és a halál birodalma – írja könyvében Michel Mollat du Jourdin, a Sorbonne professzora, aki az „Európa és a tenger” című művében arra kereste a választ, hogy milyen szerepe volt, van és lesz a tengernek az Európa-kalandban. A tenger, mint összekötő és elválasztó közeg, a gazdasági, politikai, kulturális történések állandó csatornája mindig jelen volt kontinensünk történetében. Az elrabolt görög királylány nevét viselő földrész csak „kis félsziget nagy vizektől körülvéve”, és a rajta élő népek sorsát, identitását alapvetően meghatározza a tengertől való távolság (az ahhoz való közelség). Görögök, vikingek, ibérek, olaszok és más, hajós népek története pereg az érdekfeszítő könyv lapjain. Mitológiájuk, meséik, hiedelmeik és művészetük felidézésével hajóikra szállhatunk, és megismerhetjük álmaikat, félelmeiket és tetteik mozgatórugóit. Tengerszorosok és tengerárkok, fjordok és szigetek közé szorított Európánk lakóinak egész története kibontakozik a nagy képzelőerővel megáldott francia történész tollából, az ókortól napjainkig.

A széleskörű forrásfeltárásra alapozott, áttekinthető ábrákkal illusztrált, számos tudomány eredményeiből merítő könyv nagy segítség lehet ahhoz, hogy a világot egységében lássuk. Szerzője nem csupán történész, hanem az irodalom, vallástörténet, zene, néprajz és képzőművészet avatott ismerője is. Bár számos általa közölt adat és tény ismerős, az író ezeket sajátos módon egymás mellé és rendszerbe állította, gondolkodásunk termőföldjének bejáratott barázdáin „keresztbe szánt”.

Könyvének záró sorai is elmélkedésre ösztönöznek: a tenger és Európa kapcsolatainak feltárásában ő az európai identitás megerősítésének lehetőségét látja. A történelem során többször történt már kísérlet Ázsia és Európa közös határának megállapítására. Hérodotosz a Dont, a középkori gondolkodók a Volgát, De Gaulle tábornok pedig az Urált tartotta határnak. A kötet írója – Claudelt idézve – úgy válaszolt a kérdésre, hogy Nyugat a tengerre, Kelet a hegyekre néz.

Jóllehet, néhány óra alatt elutazhatunk a legközelebbi tengerpartra, nekünk, magyaroknak kissé nehezebb a válaszadás. Bár nem vagyunk tengeri nép, a könyv lapjain hullámzó betűtengerben otthon érezhetjük magunkat, mert a tenger a történelem során beépült a gondolkodásunkba. Vágyunk rá, gazdasági és lelki értelemben érezzük a hiányát, de sosincs tőlünk olyan messze, hogy ne gondoljunk rá. Egy hajós brazíliai útja után azt mondta, hogy „akik nem szálltak még tengerre…, a világnak csak egyik felét látták.” Akinek ideje engedi, üljön be a könyv szerzőjének vitorlásába, és tegyen egy káprázatos utazást!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: